Premier Amour |Avagy első kritika a láthatáron|

Sziasztok.Amint láthatjátok nem vesztegetem az időmet, így el is kezdtem az első bloggal, amit küldtetek nekem. Elhatároztam, hogy mivel itt a szünidő, 'számör', ezért naponta két kritikát fogok írni, már amennyiben a lustaságom engedi, de ez persze függ az oldal hosszától is. Ha hosszabb, akkor lehet, hogy csak naponta egyetlen egy lesz, kitudja.
Nos, ha engeditek, már pedig szeretném, hogy engedjétek, bele is kezdenék az első véleménynyilvánításomba. (juppi) *ünnepélyesen elvágja azt a bizonyos piros masnis szalagot*
A first one pedig nem más mint a Premier Amour. 'Csek disz'-->http://premieramour-avagy-azelsoszerelem.blogspot.hu/

Khm, az első dolog, amibe rögtön bele is kötnék, az az alábbi mondat: "..Ő nyitja fel előtted ennek az érzésnek a világát és ezért őt sosem felejtheted el." Felejthetem? Ez meg van szabva, hogy akit elsőnek szerettem, azt sosem felejthetem el? Ez nekem egy kicsit olyan parancsolóan mutat, de egyébként nem rossz. Egyébként már a prológusból is kiderült, hogy van érzéked az íráshoz, már csak azt várom, hogy lenyűgözz a következő soraidban. Az a baj velem, hogy ha valakiben látom a tehetséget, akkor túl sokat várok el tőle. Nem mellesleg megemlíteném, hogy a történeted eddig így leírva elég szokványosan hangzik, tényleg, nagyon-nagyon-nagyon remélem hogy ez a következő részekben változni fog.Na nézzük tovább.

C-c-c.Most neheztelek rád egy kicsit az alábbi mondat miatt: 'Görcsbe volt a gyomrom idegességemben'. Lehet, én vagyok túl művészi, de nekem az ilyen tárgyilagos megfogalmazás sosem volt az erősségem, nekem valahogy mindig sikerül túlfogalmaznom az ilyen egyszerű dolgokat is. Egy jó tanács, neked is és azoknak is akik veszik a fáradtságot és elolvassák ezt, hogy figyeljünk oda a ragokra! A 'görcsbe' szóban már is látok egy hibát, ami szúrja a szemem. Helyesen görcsben, nem pedig görcsbe. Végülis nem a görcsbe MÉSZ, hanem görcsben volt a gyomrod, vagyis valamiben volt, nem pedig elsétált valamerre.Remélem sikerült érzékeltetnem a különbséget... 'Amikor ez a gondolat átment a fejemen' Fogta magát és átsétált, egy kis líraiság sosem árt, higgy nekem!:)  
'Ezért is éreztem úgy magam, mint aki mentem elhányja magát bármikor eszembe jutott, hogy most be kell lépnem egy osztályterembe, ahol kötelezően franciául kell majd beszélnem. ' Tegyük tisztába a dolgokat.Ez a megfogalmazás így elég szélsőséges, és sokaknak csak sokszori olvasás után jut el a tudatáig, de az is meglehet, hogy csak nekem volt nehézkes. Szóval, amikor tudtad, hogy be kell menned oda, és franciául kell beszélned előttük, akkor a gyomrod önkéntelenül is zavarogni kezdett, ugye? Néha nem árt nem túl bonyolítani a dolgokat.
'Megszólalt a csengő, de mindhiába.' pár sorral arrébb, mikor már vége a gondolataidnak ' A csengő harsogva jelezte az óra kezdetét.'  Most akkor kétszer jelezte, hogy ideje órára menni? Úgy passzolt volna, ha másodjára azt írod, például, hogy 'A csengő, miután abbahagyta a jelzést, csöndesen megpihent' vagy valami hasonló.
'-Szani Benjámin vagyok, de mindenki csak Benninek hív. És te? ' Tetszik a név választásod, illik a leíráshoz. Mindig is így képzeltem el egy Benjamin nevezetű fiút, nem mellesleg az én 'regényemben' is ez a neve az egyik főszereplőnek. 5*.
'-Bonjour! Je m’appelle Anna. – Nem csak a tanár fordult döbbenten felém, hanem mindenki más is a teremben. Minden szempárt magamon éreztem, azonban egyet jobban, mint a többit. Benni szemeiben a döbbeneten kívül még valami más is váltakozott: az elismerés. '  Nos, egy mondatból kiderül, hogy ő francia? Ha már a haladó csoportba került, ez az alap, hogy ezt eltudja mondani nem? Az más lett volna,ha kisebb ódákat zeng magáról franciául, de ez édes kevés, ezért senkit nem tisztelnek, senkinek nem adnak Nobel díjat érte.Érthetetlen számomra ez a rész.
Második rész,úgy ahogy, de pipa.Végülis eget verő hibát nem találtam benne, szóval szerintem jó.
'Benni még nem érkezett meg, a többi lányok pedig nem figyeltek rám. ' Nem kell a többes szám, ha már ott van az, hogy többi. Egyszerűen csak 'a többi lány'.
Nos, akkor összegezzük a dolgokat. Így a végére csak néhány jó tanáccsal látnálak el. A történeted eddig nagyon szokványos, én biztos nem várnám ki a végét, mert tudom, hogy mi lenne a vége. A biztos Happy End. A cselekményi szál rohamosan halad előre, 3 rész után már szerelmes lesz a lány, ezzel biztosítva azt a biztos pontot, hogy ezerszázalék, hogy ők együtt lesznek. Ezek után ki lenne kíváncsi rá, mikor tudja, hogy nagyjából mi lesz a vége? Tehát erre is figyelj oda, építsd fel részletesebben, de kisebb léptekkel, hogy izgalmas legyen és élvezhető!
A másik dolog amit megemlítenék az pedig az, hogy néha, ahogy már említettem, nem árt egy kis líraiság. Fontos, hogy legyenek olyan hasonlataid, amik csak a tiéid, te találod ki őket. Egy tipp, ha ilyen részhez érkezel, akkor gondold végig, hogy mihez tudnád hasonlítani azt a jelenetet, majd ami eszedbe jut, írd le. Hidd el, sokan értékelik, ha egyediséget viszel abba, ami bár szokványos, a maga módján mégis más. Nem árt kitérni bizonyos részletekre, ha azt akarjuk, hogy az olvasó figyelemmel kövesse azt, amit leírtál. Néha pedig nem árt átsiklani dolgok fölött.
Végül pedig, de nem utolsó sorban, mindenképp figyelj a szóismétlésekre, mert rengeteg van belőlük. Használj szinonimákat, ha ugyanazt a szót akarod használni! 
Na, még egy gondolat eszembe jutott, na. Szóval, az a bizonyos Anna nevezetű főszereplő elég gyorsan szerelembe esett. Pár részen keresztül játszhattad volna azt, hogy a lány nem kedveli a fiút, és éppen ez hozhatta volna őket össze. Legalábbis szerintem. Azt szívesebben olvastam volna, hogy hogy játszanak egymással.
Remélem tudtam segíteni, és ne add fel, írj bátran, ha neked ez jól esik. Bár nem is lettem a visszatérő látogatód, másnak biztosan jobban tetszik! 10/6 :)